a takaród, mely óv és melegít,
a párna, amin megpihen a fejed,
karok, amelyek megvédenek,
a kendő, mely letörli könnyeid.
Ha úgy adnék erőt neked:
akár a nap, mely világít s éltet ad,
akár a süket csendet betöltő zene,
akár az éhezőnek étel,
mint váll, mely átveszi a terhedet.
Hogy adnék én szeretetet :
mint valaki, aki hozzád szelíd,
mint aki meghallgatja a szavaid,
mint aki úgy szeret, ahogy az jó neked.
És úgy lennék a biztonság neked
megbízhatóan és mindíg veled,
hogy tőlem kapj a kiúthoz reményt,
hogy az alagútból a fényre érj,
hogy én köszöntselek : "Tiéd a győzelem!",
és hogy közös legyen veled
minde öröm, minden teher.
COELHO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése